Autoritási szakasz 4.

Autoritással szembeni szerepzárak fázisa

A fázis elsődleges fejlődési célja, hogy a csoport kialakítsa vezetőjével való kapcsolatát, illetve mind a csoporttagok, mind a vezető felfedezzék saját autoritásukat, implicit célja pedig az autoritás szabotálása, a felelősség alól való kibújás, a status quo fenntartása.

Visszahúzó erők Hajtóerők
ellenszegülés vagy engedelmeskedés a feladatra való koncentrálás helyett a különféle szerepek felelősségi körének meghatározása
a vezető vagy a csoport elleni cselekmények a vezetővel való munkakapcsolat megtanulása
bármelyik csoporttag autoritásának vagy szakértelmének megtagadása az egyéni tudás megosztása, a vezetővel való tárgyalás képessége

Ahogy a csoport fejlődik, úgy a vezetővel szembeni szerepzárak is megerősödnek. Tipikusak az engedelmeskedő vagy a szembenálló szerepek, mindkettő célja az érdemi munka elkerülése. Az autoritással szembeni szerepzárak betokozódása gyakran vezet olyan krízishez, melyben a vezetővel szembeni ellenállás nyílt ellenszegüléshez vezet. Mivel a csoport nem látja meg, hogy vezetője hasonló problémákkal kűzd, mint tagjai, ezért az sem válik világossá számára, hogy vezetőjét tette meg bűnbaknak.

Ez a fázis is csupán egyik állomása a fejlődésnek: az előző három fázis alatt elért elsődleges fejlődési célok alapoztak meg ahhoz, hogy a vezetővel szembeni ellenállások és konfrontációk nyíltan, a valóságot és a visszahúzó erőket tudatosan figyelembe véve kerülhessenek kifejezésre. A vezető egyik fontos felismerése az, hogy a csoportfejlődés ezen fázisában a csoport saját erejét próbálgatja, a másik pedig, hogy ő maga is tanulhat saját vezetői képességeinek erősségeiről és gyengeségeiről. Ha a csoport felismeri a vezetői stílus okozta frusztrációt, és részt vállal a helyzet kialakulásának és fenntartásának felelősségében, akkor biztosítja, hogy mind a vezető, mind önmaga új alapokra helyezhesse saját autoritását, továbblépve az együttműködés, azaz az intimitási szakasz felé.